A tökéletességre való örökös törekvés lehetne népbetegségnek is mondani manapság.
Annyian csináljuk és sok esetben észre sem vesszük, annyira a részünkké válik. Sokszor szó szerint a fizikai egészségünkre is hatással lehet egy állandó ideál üldözése, önmagunk és cselekedeteink megítélése.

De mi is hozza létre ezt? Mitől van az, hogy minden áron a tökéletességre törekszünk? Mit nyerünk azzal, ha megítéljük minden egyes lépésünket?
Ha megfigyeljük minden, amit tökéletesnek gondolunk, az csak valaki által kreált nézőpontok összessége, nem a valóság. Sokszor halljuk, hogy semmi sem tökéletes, senki sem tökéletes. Érdekes, hogy egyáltalán felmerül ez a gondolat. Nézzük meg a természetet és az állatvilágot! Van tökéletes fa? Van tökéletes oroszlán? Van tökéletes szikla?
Nincs...
A tökéletesség egy emberi alkotás. Mivel emberekként vannak nézőpontjaink, amik alapján élünk. A természetben nincs nézőpont, sem ítélet.
"A nézőpontod teremti a valóságod és nem fordítva" ~Dr. Dain Heer
A nézőpontjaink által teremtjük az életünket. Ha valamit elfogadunk igazságként és ideálként akkor azt próbáljuk minden áron elérni. De sokszor nem tesszük fel a kérdést, hogy:
"Mi is igazán az ÉN nézőpontom erről?"
Lehet teljesen más, mint amit a társadalom mond. Lehet teljesen eltér attól, amit a szüleid tanítottak neked. Végső soron mindig az számít, hogy TE mit gondolsz. A megoldás, ha felfedezed, hogy számodra mi igaz! Addig fantáziákat és ideálokat kergetsz, nem a te belső értékeidet. Addig úgy érezheted, hogy valaki más életét éled.
Felmerülhet néhány kérdés...
Mi az, hogy szép? Mi az, hogy nem megfelelő? Ki, mikor döntötte el hogy "ezt szabad", "ezt nem szabad"? Így nem lehet csinálni, csak úgy lehet? Ki döntötte el, hogy mi a normális, ki döntötte el, hogy csak annyi van, amennyit a két kis szemünkkel látunk, hogy lehetséges?
Mi jó származik abból, ha ugyanabból működünk, mint ami az elmúlt 100 évben vagy 1000 évben "normálisnak" és elfogadottnak tűnt? Mi változott azóta? Neked az működik?
Ki mondta ki először, hogy valami lehetetlen vagy az túl bátor, esetleg hülye döntés?
Mi van, ha nem az elme irányít, hanem sokkal inkább az energia amiként te létezel? Mi van, ha minden csak egy energia? Ki döntötte el, hogy félnünk kell bármitől is? Hogy nem vagyunk annyira erősek és potensek, hogy pillanatok alatt változtassunk meg dolgokat?
Mikor hitted el hogy kicsi vagy? Hogy a te választásaid, létezésed nincs nagy hatással a világra?
De bizony van hatással.
Ha te változol akkor a körülötted lévők is fognak, aztán ők körülöttük lévők is és így tovább. Milyen hatással lehetsz az emberekre a következő 100 évben így? Azzal, hogy ma milyen választásokat hozol, igenis számít. Mert számítasz!
De hogy tudod megváltoztatni ezt a tökéletesség hajszolást?
Hadd adjak néhány tippet!
Kérdőjelezz meg mindent, amit hallasz/mondanak neked! (még a saját gondolataidat is). Tedd fel a kérdést, hogy "Ez igaz?". "Nekem is ez a megfontolás alapján kell élnem?" Ha könnyed érzés jön fel arra, hogy nem kell ezt a megfontolást bevedd, akkor valószínűleg ez nem igaz neked! pl. a gazdag emberek nem boldogok
Alkoss új nézőpontot, ami neked igaz! pl. boldogságom nem kötődik pénzhez, de hajlandó vagyok sok pénzzel rendelkezni ahhoz, hogy kényelmesebb legyen az életem
Írj listát hogy miért vagy hálás magaddal kapcsolatban! (ha hálás vagy magadért, nem tudod megítélni magad, azaz nem lesz releváns többé, hogy tökéletesen akarj csinálni bármit)
Minél többen döntünk úgy, hogy nem akarunk tökéletesek lenni, az egyre több embernek megfogja adni a lehetőséget, hogy ők is ezt válasszák. De látniuk kell, hogy így is lehet!
Hajlandó vagy TE megmutatni a környezetednek, hogy másképp is lehet?
Tökéletesség helyett nézd meg neked mi működik! Lehet ugyanaz, mint másoknak, de lehet teljesen más. Légy önmagad és változtasd meg a világot! Köszönöm, hogy vagy és törekszel valami nagyszerűbbre!
Ha megszeretnéd változtatni az Önítélkezést az életedben, akkor esetleg ez a Youtube videóm segíthet:
Ha tetszett ez a poszt akkor hálás leszek érte, ha megosztod!
Köszönöm! :)
Comments